Archive for 2015. július

Hazaérkezés a nyolcadik kontinensről egy élményekkel teli hátizsákkal

Két és fél hónapnyi madagaszkári önkéntességből hazatérve a jelen írás egyből lehetne egy hosszú élménybeszámoló is, de mivel a színes élmények feldolgozása hosszabb időt igényel, ezért első ízben egy rövid itthoni bejelentkezéssel kezdem.  Másrészről pedig, ha már Madagaszkár, akkor legyünk stílusosak, és minekután a „moramora[1]” mentén haladunk, nem kell sietnünk.

Hátizsákkal mentem el Magyarországról és hátizsákkal érkeztem haza.  Mivel ruháim egy részét a helyieknek adtam, a hátizsák kilóra ugyan könnyebb lett,  az újonnan szerzett tapasztalataim miatt azonban mégis úgy éreztem, hogy sokkal több dologgal térek haza. A változatos tájak, a különleges növény- és állatvilág, illetve a gyerekek mosolyának emléke most is élesen él bennem. Ezeket az „ereklyéket” talán a fotók jobban visszaadják, mint a puszta szavak, de a hiedelmek és a helyi szokások jópár mesét megérnek. A teljesség igénye nélkül csak néhány érdekesség:

  • A földrengés azt jelenti, hogy a bálnák éppen gyermekeiket fürdetik.
  • Ha egy nő a tojásokat görbe testhelyzetben helyezi be a fészekbe, akkor a csirkék horgas nyakúak lesznek.
  • Ha a ház falai dél felé lejtenek, akkor a feleség lesz a dominánsabb a házasságban, ha pedig észak felé, akkor a férfi.
  • Ha egy zsinóron lévő csomót elégetünk, akkor feldagad a térdünk.
  • A vezo[2] közösségben, ha a fiú házasodni szeretne elmegy a lány szüleihez, akik , ha szimpatikusnak találják, megkérik a fiút, hogy előbb lopjon el egy zebut, a lopásért 10 napot üljön börtönben, majd térjen vissza a lányos házhoz. Mindezzel a lány szülei próbára teszik a férjjelöltet, hogy ha a családnak egyszer nem lesz mit ennie, akkor is gondoskodni tudjon majd a feleségéről.

Sorolhatnám tovább a mende-mondákat, de hogy a kiváncsiságot fenntartsam, egyelőre csak annyit szeretnék megosztani, hogy nagyon különleges néppel volt alkalmam megismerkedni. Az eszmerendszerükön ugyan olykor jókat mosolygunk, viszont a két tény, – hogy a természettel teljes összhangban élnek, és hogy az őseiket mély tisztelettel illetik – mindenképp elgondolkodásra késztett. Ezekre a tapasztalatokra pedig nem tehettem volna szert egy klasszikus egyhetes nyaralással, hanem csak a helyiek között élve, bozótbusszal utazva, pálmatetős kunyhóban aludva, vödörből fürödve és lavorban mosakodva. Hazudnék, ha azt írnám, hogy egyáltalán nem voltak kihívások, de mindezek mellett is elejétől a végéig újból végigcsinálnám. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt a hatalmas kalandot átélhettem, és hálás vagyok a jelen Társaságak is, hogy támogatott és kölcsönadta Benyovszky kalandorszerencséjét egy nyakláncra függesztett talizmánba rejtve.

Szabó Nóra (önkéntes Madagaszkáron – 2015. május-július)

_______________________________________________________________________________________________
Szabó Nóra - madagaszkári fotó 3.
Szabó Nóra - madagaszkári fotó 4. Szabó Nóra - madagaszkári fotó 5.

[1]Malgas szinonima a lassúságra és a harmóniára.

[2]Madagaszkári kisebbség délen, Ifaty környékén..

A Magyar-Madagaszkári Társaság köszönti az Irány Madagaszkár Facebook oldal alapítóit, a Jacaranda de Madagascar utazási divízió vezetőit  és egyre gyarapodó közönségét. Magyarországot a világ legnagyobb szigetével összeköti a XVIII. század neves magyar utazójának, hajósának és földrajzi leírójának munkássága, élete és halála is. 1786-an ott érte végzetes lövés, teste madagaszkári földben nyugszik. A Társaság sok sikert kíván Madagaszkár mai felfedezőinek. A képeken néhány pillanatkép, valamint  a Társaságunk által állított szobor és emléktábla a madagaszkári Maroantsetra településen. 2013. óta hirdeti a magyar Benyovszky Móric emlékét. Ha arra jártok, keressétek!  

Madagaszkári fotók 075 

Madagazskári szoboravatás és Maroantsetra 008

 

Madagaszkári fotók 075

dzsungel

Benyovszky udvar

Az eredeti Benyovszky emlékszobor a Budapesti Benyovszky utcai ház kertjében, körülötte az alapítók (2012.) A szobrot a Társaság kölcsönadta a Fővárosi Állat- és Növénykertnek.  A ritka szép Madagaszkári állatház bejáratánál látható.

2010-ben a magyar kormány a hivatalos nemzeti évfordulók sorába emelte a Benyovszky Móric születésének és halálának a napját. Ami azért is jelentős, mert Lengyelországban nemzeti hősként, Szlovákiában pedig saját honpolgárukként ünneplik a magyar Benyovszky Móricot. Nincs is ezzel baj, amíg a Madagaszkáron elhelyezett magyar nyelvű emlékoszlopunkat ismeretlenek átírják szlovák nyelvre, mint ahogyan tették ezt Cséke Zsolt saját kezűleg emelt szobrával. Szerencsére a 2003 februárjában, az észak-keleti madagaszkári Maroantsetrában, a budapesti Benyovszky Társaság által átadott emlékszobrunkhoz már nem olyan könnyű hozzájutni. Különösen a rombolási szándékkal. Ugyanis a bennszülöttek sajátjukként őrzik, a törzsfőnök az ágya alatt raktározza, és csak külön kérésre, ha néhanapján például egy idegen arra vetődik, veszi elő és helyezi el a település főterén álló talapzatra (lásd Google Map/Maroantsetra). Amúgy a szigeten vagy 7-8 településén található Benyovszkyról elnevezett utca, többek között a fővárosban, Antananarivóban, ahol évekkel ezelőtt a Társaságunk szintén elhelyezett egy emléktáblát. Azóta ennek lábakelt, a forrongó sziget egyik puccsa során nyoma veszett. Társaságunk kész a tábla pótlására, amint erre megfelelő alkalom kínálkozik, ott is leszünk vele. Mindezeket a történeteket, a mi Benyovszky Móricunkkal kapcsolatban, egyébként nemigen ismerik a malgasok. Ha tíz madagaszkári embert megkérdezünk, bizony kevés az esélye, hogy bárki is határozottan állítsa: Benyovszky magyar volt, és a madagaszkáriakért áldozta életét, a szigeten lőtték le a franciák 1786 szeptemberében.

 

 

 

 

Benyovszky szobor

A Benyovszky szobor másolata Madagaszkár szigetén. Maroantsetra főterén a helyi főnök adja áldását a híres magyar utazó emlékére. (2013). Azóta is őrzik, védik, ápolják az alkotást (Elek Anita műve),  de ha nagyritkán érdeklődő vendég keresi, a tiszteletére erre a talapzatra állítják.

Társaságunk politikai, közéleti és tudományos területen több alkalommal is igyekezett erről hitles információt adni, de hát a malgasok – érthetően – mással voltak/vannak elfoglalva. Ennek ellenére továbbra is írjuk, mondjuk: a Madagaszkáriak éppúgy büszkék lehetnek Benyovszky Móricra, mint mi, magyarok. A szlovákok sajnálatos módon a születési helye, Verbó kapcsán vindikálják maguknak őt, és végeznek világraszóló hamisítást Benyovszky Móricra emlékezve. Magyarországon születésének 275. évfordulóján tervezzük a Benyovszky emlékének szóló tiszteletadást jelentős magyar kulturális intézmények ( Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum és mások közreműködésével nemzetközi tudományos tanácskozást, szoboravatást, színházi bemutatót.

Szándékaink szerint megmutatva a világnak Benyovszky Móric máig tartó értékeit, méltó módon megemlékezve kiemelkedő és nagyon érdekes életéről. G. Németh György, a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság elnöke.