Szabó Nóra - madagaszkári fotó 5.
Madagaszkár szigetén, egy gyors és váratlan hajótámadás következtében, máig sem pontosan tisztázott körülmények között, 1786. május 23-án (vagy 24-án) vesztette életét a magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, 
egyik leghíresebb magyar világutazó, az indiai-óceáni sziget első európai uralkodója. A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert, tisztelt, helyenként vitatott, és sokak által csodált életművét a XVIII. századi történelem említésre méltó részének tekintik. Magukénak tartják a szlovákok, nemzeti hősként tekintenek rá a lengyelek, a francia uralkodóház jegyzett vállalkozójának számított, Oroszországban egykori kiáltványát és sakkmegoldásait megőrizték. A mai szóhasználattal világfinak számított Benyovszky Móric – magyar volt. Ezt a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is kétséget kizáróan mondhatjuk. Emlékének ápolására 2003-ban társaság alakult Magyarországon, az idei esztendőben pedig, miután nemcsak a halálának éve kapcsán, hanem a születésének is jubileumi, 275. évfordulójára is emlékezhetünk, emlékbizottság alakult nemzeti kulturális intézmények, tudósok, emlékápolók részvételével.                  

 Benyovszky portré - Dárday Péter alkotása Ki is volt ez a rendkívül érdekes egyéniség, akinek életében adatott meg, hogy grófi kinevezéssel Mária Terézia királynő elismerte dicső tetteit, aki négy fölrészen hagyott nyomot az utókornak, akiről a magyar irodalom kiválósága, Jókai Mór a keresztnevét kapta, majd négy nagyszerű kötetben tette közzé magyarul az életművét? Akit Madagaszkár királyaként jegyez az utókor, amennyiből annyi mindenképpen hitelesnek tekinthető, hogy az afrikai sziget egymással is forrongó törzseit megbékélésre bírta, és az európai civilizációt egy szélesebb körű gazdasági fejlődés megalapozásaként elindította.
Személyében példamutató katona, kiváló hajós, felfedező földrajzi leíró, sanyarú sorban tartott fogoly, sikeresen lázadó felkelő, aki éppoly élvezte a XV. Lajos francia király bizalmát, mint az amerikai Franklin Benjamin rokonszenvét. Lengyelországtól Kamcsatkán át Japán, Formoza (ma Tajvan), számos Csendes óceáni-település, az amerikai földrész és  az Indiai-óceán nagy szigete Madagaszkár ténykedéseinek legismertebb helyszínei.  Korának egyik legmerészebb és legeredetibb alakja hét évvel megelőzte az angol James Cook-ot észak-csendes óceáni utazásaival, valamint a franciákat is. Korát jóval megelőző tervei a  tengeri szállításokra, a külkereskedelemre, a belső víziút-rendszer kiépítésére, mind említésre méltó értékeit erősítik.

Madagaszkár szigetén megismertette az ottaniakkal a civilizált világ előnyeit. Meggyógyította a betegeket, ételt osztott az éhezőknek és kibékítette az egymással viaskodó törzseket, ami abban az időben a gyarmattartóktól legkevésbé elvárható viselkedésnek számított. Nem csoda, hogy egy idő után kormányzójukká, közkeletű megfogalmazásban, királyukká választották. Maga mindig büszkén szólt a magyarságáról, a haza és a szabadság szeretete számára az élete értelmét jelentette.

Magyar-Madagaszkári Társaság

Magyar-Madagaszkári Társaság

Magyarországon a korábbi évszázadokban ritkán került említésre a neve és a története. Egészen a 2011. évig, amikor a kormány – történettudósok javaslatára – a kiemelt évfordulók sorába emelte. Ennek jegyében kerülhet sor 2016-ban, születésének a 275., és halálának a 230. évfordulóján megemlékezésere a világ különböző részein, de elsősorban Magyarországon. Emlékének ápolására emlékbizottság alakult neves közéleti személyiségek részvételével, a világ számos országában – elsősorban magyarok lakta területeken – civil közreműködők pártfogásával, a budapesti Benyovszky Társaság koordinálásával idézik fel egykori alakját és tevékenységét. Szeptember 24-én nemzetközi kiállítás és tudományos konferencia lesz az Országos Széchényi Könyvtárban. A tervek szerint felállításra kerül a szobra is, és szerveződik az új magyar musical színpadra állítása (a Jókai-regény nyomán készült mű zeneszerzője: Nagy Tibor; a szövegkönyv írója: Pozsgay Zsolt; szövegíró: Bradányi Iván). A tudományos programok vezetője Dr. Voigt Vilmos professzor,. a   2004-ben kiadott kiemelkedő tudományos értékű műnek a főszerkesztője (Protocolle du Regiment des Volontaire de Benyowszky Crée en 1772), tudományos kurátora dr. Szádeczky-Kardoss Irma jogtörténész.

A Benyovszky Móric életéhez kötődő események jelentős közérdeklődésre tarthatnak számot és köthetőek más tudományos, kulturális és ismeretterjesztő eseményekhez országszerte és a határainkon túl is..

Kiadja: Benyovszky Móric Emlékév 2016., Benyovszky Társaság. Információ: G. Németh György elnök; www.benyovszky.hu

One Response to “230 ÉVE HALT MEG BENYOVSZKY MÓRIC (1741- 1786)”

  • Bartha László says:

    Lenne egy tiszteletteljes kérdésem. 1741-ben vagy 1746-ban született Benyovszky Móric, mert a honlapon mind a két dátum olvasható? Tisztelettel Bartha László

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!