2010. június 28. 00:00 , Magyar Nemzet, Nagy Áron

Mától látogatható a fővárosi állatkert új pavilonja, a Madagaszkár-ház, amelyben a világ második legnagyobb szigetországának élővilágával ismerkedhetünk. A kiállítótér közepén stilizált madárszobor áll, amely Benyovszky Móric – a XVIII. századi, felvidéki magyar utazó, Madagaszkár egykori „királya” – emlékét őrzi.

Madagaszkárról az utóbbi időben sokaknak az animációs film, és annak egy betétdala jut eszébe. Ezzel együtt pedig egyre többen kíváncsiak a világ második legnagyobb szigetországának egyedülálló élővilágára. Alighanem erre az igényre felelt a Fővárosi Állat- és Növénykert, amikor az 1912-ben Majomháznak épült pavilonját a közelmúltban madagaszkári tematikájú kiállítótérré alakította át. A megújult létesítményben többféle makifaj, illetve különféle, kifejezetten a szigethez köthető kétéltű és hüllő, továbbá számos madárfaj mutatkozik be mától. A Madagaszkár-házba belépők akaratlanul is szembetalálkoznak egy különös madarat ábrázoló szoborral, amely Benyovszky Móric szellemét hivatott megidézni.
Benyovszky Móricot egyesek romantikus kalandornak mondják, mások a nagy utazók között tartják számon. Utóbbiak közé tartozik G. Németh György is, a Magyar–Madagaszkári Baráti Társaság elnöke, aki az előbb említett szobrot adta a kiállításhoz. Az alkotás annak az emlékműnek a nagyobbik testvére, amelyet az elnök és társai állítottak fel néhány éve Madagaszkáron. De ki is volt a világutazó?
A Felvidéken, Verbón született 1741-ben. Katonának tanult, majd elhagyta az országot és az 1760-as évek végén részese lett a lengyel nemesi felkelésnek. Orosz hadifogságba esett és Kamcsatkára száműzték. Benyovszky azonban 1771 tavaszán felkelést szervezett, s elfoglalt egy erődöt. Később a Péter és Pál nevű hajón Japán és a dél-kínai Makaó érintésével az Indiai-óceánon át Madagaszkárig jutott, majd Afrikát megkerülve 1773-ban kikötött Franciaországban – idézte fel a XVIII. századi hazánkfia életének első szakaszát a tiszteletére létrehozott társaság elnöke.
Madagaszkárra 1774-ben tért vissza, s francia megbízásból megalapította Louisbourgot. Két évvel később a bennszülöttek megválasztották „királyukká”, de párizsi udvari intrikák ellehetetlenítették vállalkozását. Több országban, még az amerikai kontinensen is igyekezett támogatókra lelni újabb útjához. Végül visszajutott a szigetre, ahol 1786-ban egy – állítólag – célt tévesztett francia ágyúgolyó végzett vele. „Szigetén” emlékét egy róla elnevezett utca őrizi a fővárosban, illetve a franciák is állítottak egy obeliszket a tiszteletére 1886-ban – folytatta G. Németh György. Bizonyára kevesen tudják, hogy Benyovszky hét évvel előzte meg utazásával az angol James Cookot az északi Csendes-óceánon, s jó évszázaddal a császári és királyi adminisztrációt, amely csak a XIX. század második felében kezdett el egy, az Adriai-tengerre kivezető csatornarendszer megépítésében gondolkodni – jegyezte meg a baráti társaság vezetője. A szervezet egyébként 2002-ben jött létre azzal a céllal, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a nagy utazóra.
„Korábban alig foglalkoztak Benyovszkyval Magyarországon. Jókai Mór írt könyvet róla, de azóta csak egyszer-egyszer említették meg publikációkban, útikönyvekben” – emlékeztetett G. Németh György, aki társaságuk megalakulása után expedíciót kezdett szervezni. A cél az volt, hogy eljussanak Madagaszkár északi részébe, oda, ahol a sziget „királya” berendezte központját. Itt helyezték el az állatkert Madagaszkár-házában látható szobor kisebb mását, amire a helyi törzs vezetője azóta is vigyáz. Az egyesületnek azt is sikerült elérnie, hogy a madagaszkári történelemkönyvekben külön fejezet szóljon a magyar „királyról”, Benyovszky Móricról.

2 hozzászólás to “Benyovszky kincsei Budapesten”