A XVIII. század világhírű magyar utazója, hajózója és felfedezője viszontagságos élete négy földrész számos pontjához kapcsolódik. Az egykori “madagaszkári király” a világ negyedik legnagyobb szigetén nyerte el az egymással még ma is szemben álló törzsek rokonszenvét, elsősorban humánus viselkedésével, országépítő törekvéseivel. Ott is halt meg eredeti megbízója, a francia király alattvalóinak golyója által. Több nemzet tekinti magáénak: Szlovákiában saját szülöttjüknek, Lengyelországban nemzeti hősnek, és Madagaszkáron néhány éve – köszönhetően a budapesti Benyovszky Emléktársaságnak – magyar történelmi személyiségnek tartják, utcák viselik a nevét. Magyarországon születésének és halálának az évfordulója először került a kiemelt nemzeti évfordulók sorába.

BENYOVSZKY TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS
Benyovszky Móric születésének és halálának évfordulója idén először kerül a kiemelt nemzeti évfordulók sorába.A XVIII. század egyik legismertebb magyar utazójára, a földrajzi felfedezőre, a katonára emlékeznek idén, születésének 265. és halálának 225. évfordulóján. A Benyovszky Emléknapot a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság szervezi, szakmai partnerek: Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Földrajzi Múzeum, Magyar-Afrikai Társaság. A tudományos eseményen részt vesznek a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a budapesti Lengyel Intézet, a Szlovák Kulturális Intézet és a Francia Intézet. A meghívottak sorában prof. Dr. Voigt Vilmos a legújabb kutatásairól, dr. Lugosi Győző a Benyovszky életmű fehér foltjairól, Csáky Imre címertörténész a Mária Terézia által adományozott címerről, Reisz T. Csaba címzetes főigazgató Benyovszky dokumentumokról, Cséke Zsolt Benyovszky emlékek Madagaszkáron címmel, Rákóczi István Benyovszky Móric „királyságáról”címmel , Czigány István: Benyovszky Móric, a katona címmel, Radnóti Klára Benyovszky Móric emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban címmel tartanak előadásokat. Jelen lesznek Benyovszky Móric családjának leszármazottai. Kiemelt médiapartnerek: The Explorer és a BBC History.

Az eseményt megnyitja, a Külügyminisztérium nevében, Dr. Hóvári János, a globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A budapesti Benyovszky Emléktársaság helyezte el a neves magyar utazó egykori állomáshelyén, Maroantsetrában az első magyar emlékszobrot, valamint egy háromnyelvű táblát Antananarivóban, Madagaszkár fővárosának Benyovszkyról elnevezett utcájában. Kezdeményezésükre és támogatásukkal jelent meg 2004-ben Benyovszky madagaszkári naplója, a Prootcolle Du Régiment des Volontaire de Benyowszky az OSZK és a Kossuth Kiadó gondozásában francia, angol és magyar nyelven.

Az eseményre tisztelettel meghívjuk:

2011. szeptember 30. péntek, 9.30 órai kezdettel a Budavári Palotában található Országos Széchényi Könyvtár dísztermébe.

Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyar Földrajzi Múzeum, Magyar-Afrika Társaság, Magyar-Madagaszkári Társaság

Szeretettel meghívjuk a tudományos rendezvényre: G. Németh György, a Benyovszky Móric Kimelt Nemzeti Évforduló Bizottságának a vezetője

Kérjük szíves közreműködésüket az esemény közzétételében.

A rendezvény nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni lehet: gngy@gngy.eu

Benyovszky Móric (1746-1786) a Nyitra-megyei Verbón született. A magyarok mellett a szlovákok is magukénak tekintik, a budapesti és a pozsonyi televízió évtizedekkel ezelőtt közös filmsorozatot forgatott róla (szerepét szlovák színművész alakította). Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon). Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki. 1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát.

Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez. Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.

Erre a ma tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója. Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek. Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait.

Képek:

1. A szines portrét a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság számára készítette Dárday Péter festőművész, a Társaság alapító tagja 2002-ben.

2. A Benyovszky Móric emlékére alkotott szobrot Elek Anita művész, a Társaság alapítótagja készítette 2003-ban.  A kép a madagaszkári Maroantsetrában, a Társaság 2003. évi expedíciója  során nyert elhelyezést Benyovszky egykori ténykedéseinek helyszínén. A bennszülöttek rituális ünnepség keretében vették át megőrzésre, és őrzik mindmáig. Ha valaki arra jár, keresse a törzsfőnököt. Az ágya alatt őrzi. Kérésre, a távoli vendégeknek szívesen megmutatja. (A képek szabadon felhasználhatóak a forrás megjelölésével.)

A szobor eredetije a Budapesti Állat- és Növénykert 2010 júniusában megnyílt Madagaszkári Háza előtt látható. A Társaság közszemlére bocsátotta a neves intézmény látogatói számára. A kiállításon Benyovszky Móricról és a Társaságról is olvasható néhány fontos információ.

1786. május 23-án Madagaszkáron, a franciák elleni küzdelemben életét vesztette Benyovszky Móric, a 18. század híres utazója. Benyovszky Móricot, akinek nevéhez földrajzi felfedezések is fűződnek, a Mauritanie erőd tövében temették el.

1746 szeptemberében a Nyitra megyei Verbón született Benyovszky Móric, a 18. század híres utazója.  Miután a vagyonos családban felnőtt fiú apja halála után elvesztette a családi örökséget jelentő birtokot, Lengyelországba utazott, és aktív részese lett az oroszok elleni felkelésnek.
A lengyel megmozdulást azonban az oroszok kegyetlenül leverték, és Benyovszkyt szibériai börtönre ítélték. Több sikertelen szökési kísérletet követően, a kamcsatkai kormányzó lányának rajongását kihasználva, végül egy elrabolt hajó fedélzetén csak sikerült megszöknie a fogságból.

A számtalan izgalmas kalandot megélt Benyovszky 1774-ben – francia megbízásból -Madagaszkáron kötött ki, ahol emberségének és írni-olvasni tudásának köszönhetően a bennszülöttek között olyan hatalmas népszerűségre tett szert, hogy a sziget királyává is megválasztották. A francia uralkodó viszont nem ismerte el Benyovszky királyi címét, és közvetetten ugyan, de a sziget elhagyására kényszerítette.

A több európai országban is megfordult Benyovszky 1785 elején azonban úgy döntött, hogy – a száműzetésre fittyet hányva – visszatér Madagaszkárra, és megszilárdítja a korábban megszerzett hatalmát. A konszolidáció jegyében a bennszülöttek segítségével még Mauritanie erődjét is felépítette.

A franciák azonban nem nézték jószemmel Benyovszky madagaszkári ténykedését, és 1786. május 23-án rátámadtak a híres utazóra. A halálos sebeket szerzett Benyovszky Móricot a Mauritanie erőd tövében temették el.

Linkajánló: Benyovszky Móric kalandos életútjával a National Geographic Magazin 2004. októberi száma is foglalkozott.