Benyovszky Emlékév (11) (1)
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Benyovszky Emlékbizottság alakult

Gróf Benyovszky Móricnak, a XVIII. század nagy magyar utazójának, hajósának, földrajzi útleírójának, felfedezőjének, katonájának a munkásságához kapcsolódóan 2015. november 12-én Benyovszky Emlékbizottság alakult, feladatai közt a kiemelt nemzeti évfordulók közé tartozó jövő évi megemlékezések szervezése is. A bizottságba kulturális, tudományos, oktatási intézményi vezetőket és közéleti személyiségeket kértek fel, Benyovszky tisztelőit, akik méltó módon tudnak hozzájárulni az emlékév eseményeihez.

Az Emlékbizottság tagjai: Dr. Hoppál Péter államtitkár, EMMI, Kultúráért Felelős Államtitkárság; Íjgyártó István államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium; Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója; E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója; Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója; Juhász Judit, a Nemzeti Alapítvány elnöke, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, a Művészeti Akadémia szóvivője; Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója; Dr. Kovács Vilmos, az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka; Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója; Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója; Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója; Dr. Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia, KIK főigazgatója; Nagyné Varga Melinda, Budapest Főváros főpolgármesterének megbízottja, a Kulturális, Sport, Köznevelési, Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztály vezetője; Dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója; Dr. Szádeczky-Kardoss Irma jogtörténész, Benyovszky kutató; Prof. Dr. Voigt Vilmos folklorista, Benyovszky kutató; Benyovszky Móric, Benyovszky Móricné (Budapest), Benyovszky Pál (USA) – leszármazottak, Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli magyarországi konzulja. Társelnökök: Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, kormánybiztos, a Magyar PEN Club elnöke; G. Németh György c. egyetemi docens, a budapesti Benyovszky Móric Társaság elnöke.

A tervek szerint 2016-ban többek közt nemzetközi konferenciát fognak szervezni, valamint kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárban, felállításra kerül Benyovszky szobra a Magyar Földrajzi Múzeumban és előkészítik egy emlékbélyeg kiadását. Szerveződik egy új magyar musicalszínpadra állítása is (a Jókai-regény nyomán készült mű zeneszerzője: Nagy Tibor; a szövegkönyv írója: Pozsgay Zsolt; szövegíró: Bradányi Iván). A tudományos programok vezetője Dr. Voigt Vilmos professzor, a legutóbbi Benyovszky-konferencia vezető előadója, a 2004-ben kiadott kiemelkedő tudományos értékű műnek a főszerkesztője (Protocolle du Regiment des Volontaire de Benyowszky Crée en 1772).
A Benyovszky Móric életéhez kötődő események jelentős közérdeklődésre tarthatnak számot és köthetőek majd más tudományos, kulturális és ismeretterjesztő eseményekhez országszerte.
Kiadja: Benyovszky Móric Emlékév 2016. Emlékbizottság. Információ: G. Németh György társelnök (gngy@gngy.eu)

Társaságunk ajánlásával

Néhány hónapja alakult és már megkezdte tevékenységét Magyarországon az Irány Madagaszkár csapata, amely Madagaszkár, mint turisztikai desztináció képviseletét látja el Magyarországon és utazásokat szervez a szigetországba. Céljuk, hogy minél több honfitársunk fedezhesse fel ezt a különleges országot. Somogyi Orsi képviseletvezető több szállal is kötődik a gyönyörű Indiai-óceáni szigethez. Férje malgas (madagaszkári), ő maga is közel három évet élt, dolgozott Madagaszkáron. Vele beszélgettünk, az érdeklődők tájékoztatására.Madagaszkári fotó 1. Somogyi orsi

 

Kérdés: Madagaszkárt még nem fedezték fel maguknak a mai magyar utazók. Pedig az első európai, aki híressé tette a világ negyedik legnagyobb szigetét, magyar volt. Benyovszky Móric XVIII. századi kalandozásai igazán kedvet hozhatnának ehhez. Ön is így gondolja?
Igen, így van: bár a magyarok pozitív képeket csatolnak Madagaszkárhoz és nevét említve szinte mindenkinek eszébe jut Benyovszky gróf, aki e messzi szigetországot hazánkkal összeköti, ennek ellenére Magyarországról turistaként kevesen keresik fel a szigetet. Az a benyomásom, hogy paradicsomi, szépséges helynek tartják, de mégsem gondolnak rá turisztikai úticélként. Valószínűleg azért, mert itthon egyelőre kevesen tudják, hogy Madagaszkár a legnépszerűbb egzotikus desztinációkkal vetekedő gyönyörű természeti és kulturális látványosságokat nyújt, ugyanazon az áron.
Tudtuk-e például, hogy a madagaszkári állatvilág és növényvilág 80%-a endemikus, azaz a világon egyedül itt találjuk meg, sehol máshol? Vagy hogy a több szavazáson is a világ egyik legszebb szigetének választott Nosy Be szigete is itt található? A mozifilmből jól ismert lemúrok, más néven makik is csak Madagaszkáron őshonosak, és a világ legkisebb és legnagyobb kaméleonja is e szigeten él. A növényvilág nem kevesebb, mint 6000 fajt számlál, összesen 930 orchidea faj található a szigeten, emellett az ország a világ legnagyobb vaníliatermesztője. A világ harmadik legnagyobb korallzátonya Madagaszkár nyugati partjainál terül el, a világ egyik legfontosabb hosszúszárnyú bálna-megfigyelő helye a Madagaszkárhoz tartozó, a keleti partnál fekvő gyönyörű Sainte-Marie szigete. És még sorolhatnám…Szeretnénk, hogy tevékenységünknek köszönhetően minél több ember ismerje meg Madagaszkár különleges turisztikai vonzerejét és látványosságait, és egyre többen gondoljanak az országra esetleges úticélként…

Kérdés: Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért, Ön és csapata reményt keltő vállalkozásba fogott. Megismertetni a magyarokat Madagaszkárral. Esetleg Benyovszky nyomában?Madagaszkári fotó 4. Somogyi Orsi
Igen, Benyovszky fontos láncszem a történetben. Én mindig úgy éreztem, mintha nekünk, magyaroknak valahogy ”családi” kapcsolódásunk lenne ehhez a távoli országhoz, neki köszönhetően. Benyovszky színes, szimpatikus egyénisége, kalandos élete, humánus cselekedetei ráadásul összecsengenek fejünkben a Madagaszkárról alkotott képpel – és ráadásul ez a kép szinte teljesen hiteles, mert Madagaszkár is ilyen: színes, sokrétű, kalandokkal és legendákkal teli, szeretnivaló, és az állandó mosoly és nevetés hazája. A szolidaritás, a humánus hozzáállás pedig elkerülhetetlenül utazásunk részéve válik: látva a helyi lakosság alacsony életszínvonalát, szegénységüket és problémáikat, valamint az ennek ellenére örök mosolyt és pozitív hozzáállásukat, újjáértékeljük a saját életünket és felébred bennünk a segíteni vágyás, mint ahogy Benyovszkyban is lehetett…
Ezt megerősítették azok a magyar turisták is, akiket eddig kiutaztattunk, és akik élményeik hatására utazásuk után továbbra is valamilyen kapcsolatban szeretnének maradni Madagaszkárral – akár itthonról, Magyarországról is. Bízunk benne, hogy tevékenységünknek, valamint a „szájról-szájra” hatásnak köszönhetően idővel egyre több magyarnak lesz ilyen személyes kapcsolata az országgal és fedezhetik fel ezt az egyedülálló világot, „Benyovszky után szabadon”.

Kérdés: Kockázat veszélyek? Akárcsak Benyovszky korában?
Benyovszky korához képest azért ma már sokkal jobb a helyzet…  Madagaszkárra például nincs kötelező védőoltás, de ha kalandos, sokat túrázós útra megyünk, illetve akár nomád körülmények között is tervezünk tartózkodni, akkor ajánlott a hepatitisz A,B, a tetanusz, diftéria és tífusz védőoltások beadatása. A Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont meg tudja adni a szükséges információkat. Előfordulhat még malária (évszaktól és régiótól függően), ezért érdemes megfontolni malária gyógyszer szedését az utazásunk idejére.
A személyes biztonságot illetően néhány alapvető szabályt kell betartani, a malgas emberek ugyanis alapvetően nagyon vendégszeretőek és barátságosak. ….Az is igaz azonban, hogy nem mindenkinek való desztináció. Aki a modern világunkban megszokott színvonalat, gyorsaságot és kényelmet szeretné fenntartani, és nem szeretne semmilyen téren lemondani erről, nekik valószínűleg nem ez lesz az ideális úti célja. Aki a hatalmas all inclusive üdülő resortok nyújtotta nyaralást kedveli a napernyőkkel borított tengerparttal, bevásárló utcákkal és éttermek sokaságával, ő sem Madagaszkáron fogja megtalálni a számítását – de ha mégis ide akar jönni, akkor nagyon körültekintően kell megválasztani azt a néhány luxus-szállodát, amely ehhez egyáltalán valamennyire hasonló szolgáltatásokat nyújt…
Ezekre fel kell készülni az út előtt, hogy ha megtörténik, ne érjen váratlanul és a megfelelő rugalmassággal tudjuk kezelni. Végig tartsuk az eszünkben, hogy a mosolyok, a napsütés, a gyönyörű tengerpartok és varázslatos természet ellenére egy nagyon szegény országban járunk – ha megértéssel, empátiával és nem az itthoni elvárásokkal viszonyulunk a helyiekhez és a körülményekhez, akkor csodálatos útban lesz részünk.
Kérdés: Az Ön következő utazása Madagaszkárra?
Valószínűleg jövő évben utazunk, hogy bemutassuk a tavaly, már Magyarországon született kislányunkat a malgas nagyszüleinek, nagybátyjainak, nagynénjeinek és unokatestvéreinek

„A munka legyen hivatás.” – SOMOGYI ORSI:
madagaszkári fotó 2. Somogyi Orsi
“Számomra nagyon fontos, hogy a munkám egyben hivatásom is legyen – így tudok örömmel dolgozni, kreatívan eredményeket elérni, és ezáltal érzem teljesnek az életemet. Hogy ez megvalósuljon, sokszor kellett hoznom merész döntéseket, felvállalnom nehézségeket, és mindvégig hinnem abban, hogy a helyes, a saját utamon járok. Boldog vagyok, mert mindez megérte és meghozta a gyümölcsét; ma gyerekkori álmom (a turizmus)és felnőttkori szerelmem (Madagaszkár)a munkám és hivatásom.
Munkahelyek: Budapest, Irány Madagaszkár – képviseletvezető Madagaszkár, Hotel Solidaire Mangily*** – szállodaigazgató Budapest, Magyar Turizmus Zrt. – rendezvényszervező és utazásszervező (külföldi újságírók, utazási irodák magyarországi tanulmányútjai), Madagaszkár, WWF – önkéntes ökoturizmusban, Budapest, Liberty Incentives&Congresses utazási iroda – incentive utak szervezője, francia és angol piacon, Korzika, Ajaccio, Hotel Eden Roc**** – recepciós és felszolgáló Diploma: Budapesti Gazdasági Főiskola, Idegenforgalmi szak.

‘ Your Incoming Tour Operator ‘

Representative in Hungary
(36) 30 824 9821
orsisomogyi.mail@gmail.com
www.jacaranda.fr ; https://www.facebook.com/iranymadagaszkar

MAGYAR VOLT-E BENYOVSZKY ?

A Facebook oldalakon kibontakozó vitához, nagyon szubjektív és gyakran valótlanságot állító, tudatlanságot tükröző véleményekhez a budapesti Benyovszky Társaság az alábbiakat kívánja hozzáfűzni. Az írás  szerzője  dr. Lugosi Győző történész, egyetemi docens, azon kiváló kevesek közé tartozik, aki évtizedek óta  foglalkozott a témával. Több írása és konferencia előadásai hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük: ki is volt Benyovszky Móric. Véleményét szívesen ajánljuk a szlovák nemzettudat építőinek a figyelmébe is.

Tehát arról van szó (amit jó párszor elmondtam, sőt, le is írtam az elmúlt években, évtizedekben), hogy az a kérdés: “Szlovák volt-e Benyovszky?” (csakúgy, mint az, hogy “Magyar volt-e Benyovszky?”) feltehetetlen, pontosabban: episztemológiai csapdát rejt. A kérdés ugyanis a nemzethez tartozás (nemzeti identitás) modern – a XIX. századi polgári/kapitalista fejlődés nyomán/következtében konstituálódott s ma is fennálló – összetevői, tartalma szerint tétetik fel, amitől lényegileg különbözött a XVIII. század közepén, az átalakuló Kelet-közép-Európában, s jelesül a Habsburg Birodalom függésében létező Magyar Királyság kötelékében élő, az identitások (önazonosságok) rendkívüli sokféleségével megáldott/megvert emberek viszonya ahhoz, hogy mi “magyar” vagy “szlovák”. Másként fogalmazva: egy családi vagy szomszédsági körben tótul (a “szlovák” szó ui. neologizmus, amelyet majd csak a XIX. század első felében induló szlovák nemzeti “ébresztők” vezetnek be) beszélő Nyitra vármegyei (mondjuk, verbói) kis- vagy középnemes (mint amilyen Benyovszky családja is volt) minden további nélkül tekinthette magát magyarnak, ti. a Magyar Királysághoz (a Magyar Szentkorona Országaihoz) tartozónak, egyszersmind a Habsburg uralkodó, Mária-Terézia vagy II. József hűséges alattvalójának. Mindazonáltal – és annak ellenére, hogy úgy tudom (régen olvastam róla, ezért nem vagyok biztos benne – ellenőrizni kellene), Benyovszky édesanyja tótul írta meg végrendeletét -, a Mémoires et voyages (tehát az emlékiratok eredeti, francia szövege) alapján, nevesen az ott szereplő malgas nevek átírását látva (emlékszem pl. erre a törzsfőnök-névre, hogy “Ciewi”, ami malgasul “Tsievi”: a “c” hangot” “c” betűnek csak magyarul beszélő ember ír le), nekem úgy tűnik (annak idején ezt említettem is a Századokban megjelent tanulmányomban), hogy Benyovszky anyanyelve magyar volt, vagyis vszleg a sok, általa kisgyermekkortól magától értetődő módon beszélt nyelv közül a magyar volt számára a “legotthonosabb”, és bár sose fogjuk megtudni, így volt-e, alighanem a magyar volt az a nyelv, amelyen kisgyermekként édesanyja hozzá szólt… Ez azonban – még egyszer hangsúlyozom – nem elég ok arra, hogy önkényesen, a későbbi/mai nemzetfelfogás  szerint akár magyarnak, akár tótnak/szlováknak “nevezzük ki”.

Dr. Lugosi Győző