Örömmel számolunk be Jean-Christopher Rufin író Benyovszky Móricról szóló nagyszerű regénye magyar kiadásáról. Már önmagában az is örvendetes, hogy francia szerzőtől jelenik meg irodalmi alkotás Benyovszky Móricról. Most meg, hogy már elolvashatjuk magyarul is a kötetet, amely „Vad tengereken-Benyovszky Móric kalandos élete” címmel, a Libri Kiadó gondozásában jelent meg, őszinte köszönet a Goncourt-díjas alkotónak, a Francia Akadémia tagjának, akit a budapesti Benyovszky Házban köszöntöttünk. A Társaság és a Bizottság tagjai, a leszármazott Benyovszky Móric jelenlétében, elismerő oklevelet nyújtottak át a világhírű írónak, aki regényében jelentős mértékben árnyalja és gazdagítja azt a képet, amelyet némely történelemszemléleti felfogások és irodalmi munkák egy része a korábbi évszázadokban kialakított. Mindenekelőtt hangsúlyozza Benyovszky Móric magyarságát, és XXI. századi europer-felfogásban közelíti meg a XVIII. század egyik legjelentősebb hajósának, utazójának, katonájának, földrajzi leírójának életét, és állít neki méltó emléket. Remek irodalmi eszközökkel, humánus érzékenységgel és jellemábrázolással szól a történet erről, mintegy megerősítve Benyovszky Móric életének, tevékenységének értékeit, máig szóló, tanulságos üzenetét.
A kitüntető elismerés mellé a Benyovszky Bizottság átadta a szerzőnek az Országos Széchényi Könyvtár, a Kossuth Kiadó és a Benyovszky Társaság által 2007-ben megjelentetett “Protocollle du Regiment des Volontaire de Benyowszky Crée en 1772” című, tudományos értékű, francia és magyar nyelvű kötet díszpéldányát, amely a magyar Benyovszky Móric madagaszkári ténykedéseinek a naplója.
Jean-Christopher Rufin nagy sikerű regénye több kiadásban és több nyelven megjelenítve erősíti azt a Benyovszky-képet, amely történelmi tények alapján, jelen kori megfogalmazásban újra értékeli a XVIII. század leghíresebb magyar hajósának, katonájának, és földrajzi leírójának a tevékenységét, aki négy világrészen tett utazásaival, kiváltképp Madagaszkár „királyaként” számon tartott tevékenységével vált világhírűvé és messze túlnő az őt korábban értékelők szemléletén.

Jean-Christophe Rufin (1952) francia orvos, diplomata, történész és regényíró. A Francia Akadémia, a MFS (Orvosok Határok Nélkül) tagja, az éhezés felszámolásáért küzdő Action Against Hunger nevű szervezet elnöke. A legrangosabb francia irodalmi elismerés, a Goncourt-díj (Prix Goncourt) birtokosa. Magyarul megjelent művei: Az Abesszin (2000), Iszfahán megmentése (2003), Brazilvörös (2004), Vesztett ügyek (2007).

Fotók (balról): Jean-Christophe Rufin, Benyovszky Móric, G. Németh György; a kitüntető oklevél átadása ; dr. Suha György miniszteri biztos köszönti az írót (a háttérben: dr. Nagy Mihály, a kulturális államtitkár megbízottja és a Francia Nagykövetség munkatársai)

Megemlékezés Benyovszky Móricról

Ünnepi ülésen emlékeztek meg a XVIII. század világhírű magyar utazójáról, hajósáról, felfedezőjéről, Benyovszky Móricról, Madagaszkár egykori “királyáról”.  A Magyar Művészeti Akadémia székházában rendezett megemlékezésen elismeréseket nyújtottak át a Benyovszky emlékápolásban példamutató munkát végzett tudósoknak, művészeknek, közéleti személyiségeknek. Dicséretben részesültek: Voigt Vilmos, Monok István és Kocsis András Sándor a tudományos értékű  “Benyovszky madagaszkári naplója” című könyv kiadásáért, Kubassek János muzeológiai tevékenységéért, Cséke Zsolt dokumentumfilmjeiért, Szádeczky-Kardos Irma tudományos kutatásaiért, Randrianasolo Lalarison Richard a madagaszkári konzuli tevékenységéért, Nagy Tibor Magnus, Pozsgai Zsolt és Bradányi Iván a Benyovszky című új magyar musical elkészítéséért, amely bemutatásra vár. Az elismeréseket Szőcs Géza, a bizottság fővédnöke, G. Németh György a bizottság elnöke és Fekete Péter védnök nevében Krucsainé Herter Anikó helyettes kulturális államtitkár adták át. A Benyovszky Nemzeti Emlékbizottság áttekintette a következő három esztendő lehetőségeit és feladatait. 2021-ben lesz Benyovszky Móric születésének 280. és halálának a 235.évfordulója. Ismert, hogy a kormány 2010-ben ezeket az eseményeket a kiemelt nemzeti évfordulók közé emelte. A bizottság a megemlékezéseket a széles nyilvánosság bevonásával tervezi itthon és a határainkon túl is. (Információ: BNE)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gróf  Benyovszky Móricné

Csendesen, szerényen, igen nagy alázattal viselte a magyar történelem egyik legjelentősebb utazójának, hajósának, katonájának a nevét. És élete utolsó napjáig kutatta és hirdette Benyovszky Móric magyarságát. Tizenöt évvel férje halála után most már ő is követi élete párját, aki nagymamai ágon közvetlen leszármazottja volt a világhírű grófnak. A nagymamát Ocskay Erzsébetnek hívták, a férjét Benyovszky Lajosnak. A család nagy része a rigyáci templomban alussza örök álmát, ahová most Benyovszky Móricné is megtér. A kis zalai zsákfalu a XIX. században került a Benyovszky család birtokába. A településen két nevezetes épület is őrzi a Benyovszkyak emlékét. A templomban a Benyovszky-kripta, valamint az egykori Benyovszky-rezidencia, a kastély a Kossuth utcában. 2009-ben Benyovszky Móric portrészobrot avattak a hagyományokat tisztelő faluban. Kocsis András műalkotását a Benyovszky Móric emlékét ápoló Magyar Madagaszkári Társaság ajándékozta a rigyáciaknak.