Archive for 2010. augusztus

2008-06-05 17:58 – Kulcsár László, Infóvilág

Már-már olyan fordulatos a Benyovszky-napló története, mint magának a szerzőnek az élete: a 18. századi magyar (szlovák/lengyel) világutazó, Madagaszkár “meghódítója”, a mindössze 45 évet élt Benyovszky Móric gróf (1741–86) rövid élete alatt bejárta a világot, eljutott nem csupán az Afrika keleti szomszédságában “ringatózó” gyönyörűséges szigetre, hanem a Távol-Keletre, Kamcsatkára (száműzetésbe), Dél- és Észak-Amerikába. És közben írt, írt, írt: valóságos grafomán volt, hála a sorsnak, ilyeténképpen meglehetősen sokat, de nem mindent, tudhatunk az életéről, kapcsolatairól, tetteiről, kalandjairól.

Könnyen lehet, hogy rövidesen még többet is megtudunk róla: a G. Németh György alapította és vezette Magyar–madagaszkári Társaság nemzetközi ösztöndíjat alapított a Benyovszkyval kapcsolatos kutatások ösztönzésére. Remény van rá, hogy pár éven belül az amerikai, angliai, franciaországi és más országbeli levéltárakban rejtőző Benyovszky-dokumentumokat is az utókor elé tárják, miként az eredeti hivatását tekintve újságíró G. Németh György és a többi lelkes Benyovszky-rajongó (Zorán Sztevanovity előadóművész, Ráday Mihály művészettörténész…) máris nagyon sokat tett a Mária Terézia “jóvoltából” kegyvesztett verbói (Nyitra megye, ma Szlovákia) gróf életútjának a feltérképezéséért, a magyar–malgas (Madagaszkár népe) kapcsolatok ápolásáért. (Bővebben itt.)

Amit ma jelenteni kötelességünk: G. Németh György kollégánk az Országos Széchényi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón adta tudtul, hogy itthon is megjelent Benyovszky madagaszkári első expedíciójának jegyzőkönyve – angolul. Talán emlékeznek még rá az Infovilág régi olvasói: 2004 őszén beszámoltunk a magyar könyvkiadás és könyvészet nagy vállalkozásáról. Nevezetesen: az Országos Széchényi Könyvtár, a Kossuth Könyvkiadó és a Magyar–madagaszkári Baráti Társaság közös gondozásában kiadták a „Benyovszky Móric madagaszkári jegyzőkönyve, 1772–1776” című kötetet. Nem kellett hozzá különösebb jóstehetség, hogy már akkor leírja az Infovilág tudósítója: a magyar könyvművészet egyik remekeként tartják majd számon a hazai könyvkiadás sok pompás kincse között. A nagyalakú, csaknem 500 oldalas, kétnyelvű (magyar, francia), bőrkötéses, exkluzív kiadásban is hozzáférhető (ekként a könyvbarátok, gyűjtők számára különösen becses) fóliáns a 18. századi politika- és művelődéstörténet egyik legérdekesebb eredeti dokumentuma, a Kossuth Kiadó nagy vállalkozásának, az Amor Librorum sorozatnak a legújabb tagja. Némileg formabontó a kötet tartalma: magyar–francia nyelvű előszó és tanulmány, az eredeti francia nyelvű kézirat facsimiléje, az eredeti kézirat gépi átirata, az angol nyelvű fordítás, és a belőle készült magyar nyelvű változat Jókai Mór pompás fordítása alapján. A majna-frankfurti könyves világszemlén nagy nemzetközi figyelmet kapott, itthon pedig az év legszebb könyve címet.

A Benyovszky-jegyzőkönyv (2004) és az angol fordítás kutatóknak.

Ugyancsak a Kossuth Kiadó közreműködésével jelenthetett meg a Benyovszky-napló tavaly az Egyesült Államokban angolul, most pedig – kutatók, érdeklődők számára – jóval szerényebb, ám kiválóan áttekinthető formában itthon, szintén angol nyelven, nyomtatásban. Digitálisan, lézerlemezen is elérhetővé teszik a könnyebb, számítógépes kezelhetőség kedvéért – jelentették be a ma déli sajtóbeszélgetésen a nemzet kömyvtárában.

Ez alkalommal már részletesebben hallhattak az újságírók arról a készülő műről, amelyről először két hónappal ezelőtt tettek említést a Szegedi Szabadtéri Játékok (SZSZJ) idei programjának ismertetőjén: augusztus 9-én és 10-én, a Nemzetközi Néptáncfesztivál alkalmával mutatják be a Tisza-parti nagyvárosban a Benyovszky című táncjátékot. Bátyai Edina, az SZSZJ igazgatója a mai “összevont”: könyves–táncos sajtótájékoztatón elmondta: szeretnék közelebb hozni a Dóm téri közönséghez a folklórt, a néptáncot, és egy igazán nemzetközi témájú táncjátékkal felhívni a figyelmet erre az ősi és fölbecsülhetetlen értékeket fölmutató műfajra. Az egyik legnemzetközibb magyar, a világjáró Benyovszky Móric kalandos, fordulatos élettörténete kiváló alapanyagként szolgál a nemzetközi néptáncfesztivál csúcspontjául.

Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus elmondta: a Szegedre érkező megannyi külföldi együttes viszonylag könnyen mozgósítható a Benyovszky-sztori eltáncolására, amihez a zenét az ugyancsak nemzetközi hírű, ráadásul Benyovszky szülőhazájából, Nyitra környékéről indult Ghymes-együttes vezetője, Szarka Tamás szerezte. A mai eseményen elmondta, hogy az 1975-ben játszott Vivát, Benyovszky! című magyar–csehszlovák tévéfilm zenéjének egy részlete volt az első darab, amelyet kisgyerekként, hallás után eljátszott a hegedűjén. Benyovszky egyébként a szülőföldjén hallottak és olvasmányai alapján “beivódott” a lelkébe, éppen ezért különösen kedves feladat a számára a táncjáték zenéjének a megkomponálása, amelyhez felhasználta a kalandos életű magyar huszár által megjárt országok népeinek a zenei motívumait éppúgy, mint azokat a dallamtöredékeket, amelyeket a Ghymes világjárása közben elcsípett és megőrzött a lelkében.

Bár Zsuráfszky imádja a kihívásokat, a bonyolult feladatokat, nem lesz könnyű a dolga Szegeden a Benyovszky betanításával: pár napja marad arra, hogy a megálmodott jeleneteket (Benyovszky életének valamennyi állomását – Verbótól a bécsi udvaron, a franciaországi tartózkodáson, a kamcsatkai száműzetésen, az amerikai tartózkodáson át Madagaszkárig – feldolgozza és előadja majd a nemzetközi táncosgárda) minden részvevővel pontosan megértesse. Lesznek hosszú percek, amikor két-háromszáz táncos lába dobog majd a deszkákon, magyaroké, afrikai, lengyel, szlovák, francia, orosz és más vendégművészeké.

Páratlan kiállítás nyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben június 28-án. Az új Madagaszkár Ház felavatásával egy időben nyíló kiállítás Madagaszkár állat- és növényvilágát, valamint kultúráját mutatja be. Ezzel párhuzamosan megismerhetjük Benyovszky Móric életének egyik legizgalmasabb szakaszát, amit Madagaszkáron töltött.

Az Afro Production tánccsoport produkciója és a verőfényes júniusi napsütés apró madagaszkári fílinget csalt fővárosunk állatkertjébe. A Madagaszkár Ház megnyitása alkalmából Randrianasolo Lalarison Richard, a Madagaszkári Köztársaság tiszteletbeli konzulja köszöntötte a meghívott vendégeket. A konzul úr beszédében röviden köszönetet mondott azért a lehetőségért, amit Madagaszkár kapott kultúrája és élővilága bemutatására. G. Németh György, a Magyar–Madagaszkári Társaság elnöke elmondta, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert részére a kiállítás időtartama alatt rendelkezésre bocsátja a társaság a Szabadság Madara szobor másolatát, melynek eredetije 2003 óta áll Madagaszkár őserdejében, hirdetve Benyovszky Móric  emlékét. A kiállítás fényét emeli majd Benyovszky naplójának másolata, amit 2004-ben adott ki a Benyovszky Társaság, és most egy példányát nyújtotta át G. Németh György prof. dr. Persányi Miklósnak, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatójának.

Az új Madagaszkár Ház egy 1912-ben készült épületet kelt új életre. Régebben kis ketrecekben elhelyezett majmoknak adott otthont, ma egy teljesen más megoldásban – tágas tereket biztosítva az állatoknak – szolgálja új lakóit. Az épületben „elszállásolt” kéttucatnyi főemlős közül  Madagaszkáron egy faj nem honos, csak az új házban vendégeskedik, az állandó helyhiánynak köszönhetően. A gekkók, kaméleonok és számos más különleges faj mellett megcsodálhatók a vöröshomlokú makik, amelyek egy éve költöztek Budapestre, és azóta egy kölyökkel is megörvendeztették gondozóikat és a látogatókat.

Az ünnepélyes keretek között lezajló megnyitó időpontja sem véletlen, hiszen Madagaszkár 50 éve független ország. A szigeten jelenleg krízishelyzet van a rendezetlen politikai és gazdasági viszonyok miatt.

Maholnap

Bogyay Katalin Jusztina

Fotó: Petre Gyöngyi

A társaság célja, hogy a Föld negyedik legnagyobb szigetének számító Madagaszkáron, valamint Magyarországon, Szlovákiában, Franciaországban és Lengyelországban is ápolják Benyovszky Móric emlékét, feldolgozzák korabeli felfedezéseit és értékteremtő útjait.

“A baráti kör nyitott mindazok számára, akik a megfogalmazott célokhoz bármit hozzá tudnak tenni” – hangzott el az alapító ülésen. A társaság központja a budapesti Benyovszky Móric utca 8. szám alatti lakóház, amelynek udvarán felavatták Elek Anita szobrát, amely az hajdani katona emlékét hirdeti. A műalkotás másolatát a tervek szerint novemberben Madagaszkár fővárosában is felállítják egy, a szigetország kormánya által kijelölt helyen.
A társaság alapítói között található gasztronómus világutazó, filmrendező, iparművész, geográfus-muzeológus, ügyvéd, operatőr, zeneszerző, orvos, grafikus, író és előadóművész is; a baráti kör elnöke G. Németh György, tiszteletbeli elnöke id. Benyovszky Móric, aki immár hatodik generációs leszármazottja az egykori hadvezérnek, társelnöke pedig a Madagaszkár szigetén élő Eva Szinnai.
Benyovszky Móric 1741-ben született az akkor még Magyarországhoz tartozó Verbón, ami ma Szlovákia része. Európaiként elsőként hajózott a Csendes-óceán északi partján, 7 évvel megelőzve az angol Cook kapitányt és 16 évvel a franciák expedícióját.
Felfedezéseivel, tengeri utazásaival mindmáig az egyik legnagyobb magyar hajósnak számít, katonaként részt vett a lengyel- orosz háborúban, kiemelkedő haditetteiért a lengyelek nemzeti hősnek tekintik, s maguk a franciák, akik csatában oltották ki életét 1786-ban, történelmi személyiségként tartják számon, és halálának 100. évfordulóján obeliszket is emeltek tiszteletére Madagaszkáron.
2002. november
MTI – fidesz.hu