Madagaszkáron példátlan táplálékhiány pusztít: ez az első éhínség a világon, amelynek hátterében csakis az ember okozta globális felmelegedés áll. Bár a klimatikus átalakulás hatásait már mi is érezzük, egyelőre elképzelhetetlen, hogy egy fejlett régióban hasonló krízis alakuljon ki. Az éghajlatváltozás következményei ugyanakkor nem tekinthetőek az érintett ország magánügyének. Itt már minden összefügg mindennel.

Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat: a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktusz gyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.

Ez a klímaváltozás valódi arca!

Ez a leírás nem egy hollywoodi katasztrófafilm kezdete, hanem a kőkemény valóság: 2021-re Madagaszkár déli területein súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A történelem eddigi éhínségeinek hátterében igen változatos tényezők álltak a teljesen természetes csapásoktól kezdve a háborúkon át a káros föld használatig, ám ezúttal egy egészen új tényezővel van dolgunk. Ez az első alkalom, amikor egy éhínséget csak és kizárólag az ember okozta éghajlati átalakulás idézett elő.

Az ENSZ szerint az elmúlt négy évtized egyik legsúlyosabb szárazsága csapott le a dél-madagaszkári Gran Sud régióra, ahol az élelemhiány százezreket érint. A szervezet Világélelmezési Programjának (WFP) becslése alapján a térségben nagyjából 30 ezren vannak jelenleg a legsúlyosabb, ötös szintű élelmiszer-bizonytalansági helyzetben. Az érintettek között nagyszámú gyermek van, akiknél az alultápláltság visszafordíthatatlan károkat idézhet elő.

A helyiek ráadásul szinte semmit sem tettek a Föld felmelegedéséért: sok más fejlődő országhoz hasonlóan Madagaszkár szénkibocsátása is elhanyagolható. Az állam 2016-ban a világ teljes emissziójának csupán mintegy 0,01 százalékáért volt felelős, összehasonlításképp: az ekkor hasonló népességszámú Ausztrália esetében az érték ennek 116-szorosa, 1,16 százalék volt.

Nem lehet annyival elintézni, hogy Madagaszkár problémáját oldják meg a helyiek, mert egyre több és több térség jut majd az afrikai ország sorsára, ami egyre több és több konfliktushoz, végül pedig emberek millióinak felkerekedéséhez fog vezetni. A tömegek jelentős része pedig épp a fejlett országokban akar majd menedéket keresni. A globális felmelegedés helyi következményei már nem tekinthetőek egy-egy ország magánügyének. Itt már minden mindennel összefügg.

 

(Részletek Lugosi Péter írásából 2021. 08. 29.) Fotó: Kovács Bernadett

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!