Benyovszky Móric (1746-1786) a Nyitra-megyei Verbón született. A magyarok mellett a szlovákok is magukénak tekintik, a budapesti és a pozsonyi televízió évtizedekkel ezelőtt közös filmsorozatot forgatott róla (szerepét szlovák színművész alakította). Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon). Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki. 1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát.

Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez. Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.

Erre a ma tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója. Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek. Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait.

Képek:

1. A szines portrét a Benyovszky Móric emlékére alakult Magyar-Madagaszkári Társaság számára készítette Dárday Péter festőművész, a Társaság alapító tagja 2002-ben.

2. A Benyovszky Móric emlékére alkotott szobrot Elek Anita művész, a Társaság alapítótagja készítette 2003-ban.  A kép a madagaszkári Maroantsetrában, a Társaság 2003. évi expedíciója  során nyert elhelyezést Benyovszky egykori ténykedéseinek helyszínén. A bennszülöttek rituális ünnepség keretében vették át megőrzésre, és őrzik mindmáig. Ha valaki arra jár, keresse a törzsfőnököt. Az ágya alatt őrzi. Kérésre, a távoli vendégeknek szívesen megmutatja. (A képek szabadon felhasználhatóak a forrás megjelölésével.)

A szobor eredetije a Budapesti Állat- és Növénykert 2010 júniusában megnyílt Madagaszkári Háza előtt látható. A Társaság közszemlére bocsátotta a neves intézmény látogatói számára. A kiállításon Benyovszky Móricról és a Társaságról is olvasható néhány fontos információ.

3 hozzászólás to “Benyovszky a mai Madagaszkáron”

  • Diego Sanchez del Torres says:

    http://www.panoramio.com/photo/13382066?source=wapi&referrer=kh.google.com

    Ezt a fotót találtam a gugliban, Benyovszky városa, Maroantsetra közelében levő Nosy Mangabe sziget nyugatti oldalán (ahol középkori holland hajósok sziklavésetei is vannak).
    Kérdés, hogy ez a barlang valóban ott van-e és nem téves kép. Semmi infó, se cím… (a kép készítője nem válaszol sem levélre, sem fórum beírásra)
    Ez egy NAGYON régi barlangraktárnak tűnik. Talán Benyovszki egyik raktára volt…?

  • Kedves Diego Saanchez del Torres!

    A fotó valóban a Nosy Mangabe szigeten levő barlangban készült. A mi Benyovszky expedíciónk is járt ott. Ez a sziget szigorúan természeti védett övezet, meglátogatni is csak kísérővel és regisztrációval lehet. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Benyovszky járhatott ezen a szigeten, és mai nyelven konyhakerti növénytelepítéssel is kísérletezett. A képen látható kősírok a helyiek sajátos temetkezési szokásaira utalnak, ezek keletkezése valószínű, hogy Benyovszky ténykedése utáni időkre tehető.

    Üdvözlettel:
    G. Németh György elnök, Benyovszky Társaság

  • M.R. says:

    Tisztelt Társaság!

    Itt-ott felbukkan, hogy Kubassek János cikksorozata az idén jelent meg az Élet és Tudományban Benyovszky Móric életéről,de eddig nem találtam azt meg. Ha van módjuk, esetleg elérhetővé tehetnék azt is a honlapon,nagyon érdekesnek tűnik a részletek alapján.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!